A műholdas helymeghatározás a telekommunikáció után a második leggyakrabban használt űrtechnika, amely forradalmasította a navigációs és geodéziai  méréstechnológiákat. Hatékony, geodéziai pontosságú helymeghatározás azonban csak földi kiegészítő rendszerek létesítésével érhető el, amiről minden országnak magának kell gondoskodnia. Egy ilyen, egyébként meglehetősen költséges rendszer kiépítése után, a GNSS technikával végzett pontmeghatározás szabályainak betartása mellett, a cm pontos helymeghatározás hihetetlenül egyszerűvé válik.

Az állami földmérés keretében a Földmérési és Távérzékelési Intézet 2000-től kezdve fejleszti a hazai országos földi GNSS kiegészítő rendszert. A konkrét megvalósítást a FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának  GNSS Szolgáltató Központja (GSzK) végzi. A fejlesztés célja egy olyan országos aktív GNSS hálózat és a ráépülő szolgáltatások kiépítése, amelyre támaszkodva valós időben is lehetővé válik a geodéziai pontosságú helymeghatározás.
A rendszer alapja az aktív GNSS hálózat, amelyet folyamatosan üzemelő, a GSzK-al  állandó kapcsolatban álló, referencia állomások alkotnak. A GNSS infrastruktúra pontossága és megbízhatósága a referencia állomások sűrűségének a függvénye. A jelenlegi technológiai szinten a cm pontos szolgáltatáshoz 60-70 km-ként kell felállítani egy referenciaállomást. Magyarországon tehát mintegy 30 permanens állomás felállítása szükséges. A referencia állomásokat olyan helyre kell telepíteni, ahol kiválóak a műholdas megfigyelés feltételei, van számítógépes hálózat, folyamatos tápellátás, és a berendezés biztonságos üzemeltetése is megoldott.

Az aktív GNSS hálózat állomásainak mérései másodpercenként jutnak a GSzK-ba, ahol az adatokat ellenőrzik, feldolgozzák, differenciális korrekciókat határoznak meg és juttatják el azokat a felhasználókhoz. A valós idejű korrekciók mellett utólagos feldolgozáshoz RINEX formátumú adatokat is szolgáltatnak. Mérföldkövet jelentett a 2007 március 1-től használható virtuális RINEX adatszolgáltatás, mert ettől kezdve az egyfrekvenciás vevők is használhatják a rendszert az ország egész területén.
A valósidejű korrekciók két szintjét különböztetjük meg: az egyedi referencia állomások észlelési adataiból meghatározott egyedi, illetve az összes állomásról, valamennyi holdra (GPS és GLONASS) végzett észlelések együttes kezelésével számított ún. hálózati korrekciókat. Míg az egyedi korrekciók az adott állomástól távolodva egyre nagyobb hibával terheltek, addig a hálózati korrekcióval azt az egész területen homogén pontosság érhető el (hálózati RTK). A lehetőségek közül a felhasználó dönti el, hogy számára melyik megoldás a legmegfelelőbb.
A technológia kezdeti fő korlátozó tényezője a korrekciók valós idejű eljuttatása volt a terepen dolgozó felhasználókhoz. Kezdetben ez kizárólag rádiós úton volt lehetséges, kiépítésének  azonban tetemes költségvonzata lett volna (Németországban például még a GPRS megjelenése előtt, több mint 200 állomás felállításával 2 m hullámhosszúságú rádiójeleket sugározva fedték le az országot).
A hazai megoldást a GSM rendszerek GPRS szolgáltatásának gyors kiépülése tette lehetővé, tálcán nyújtva a kész adattovábbító infrastruktúrát. A német BKG-ban kifejlesztett NTRIP eljárással a korrekciókat az Interneten keresztül párhuzamosan szinte tetszőleges számú felhasználó elérheti. Felismerve a páratlan lehetőséget, ezt a módszert Európában az elsők között alkalmaztuk az országos rendszer kiépítésére. Időközben az NTRIP nemzetközi szabvány lett.
A GNSS infrastruktúra építésénél alapul vettük az EUPOS által elfogadott szabványokat. A műholdas helymeghatározásra épülő hazai alkalmazások elterjedésében kiemelt szerepet kap a közép-kelet-európai EUPOS kezdeményezés, amely célul tűzte ki egy egységes földi kiegészítő infrastruktúra megvalósítását. A tervezet egyedülálló abból a szempontból, hogy a résztvevő 19 ország által közösen definiált és elfogadott szabványok mentén egységes és átjárható rendszert hoz létre, magas színvonalú szolgáltatásokkal.

A referencia állomások többsége földhivatalokban kapott helyet, ahol nem csak számítógépes hálózat, a 24 órás áramellátás, de szükség esetén szakemberek is kéznél vannak, hogy segítsék közös munkánkat. A földhivatalokból az adatok saját bérelt vonalakon jutnak el a központi szerverekhez.
Az állomások közül kettő magánkézben van, valamint a BME Általános és Felsőgeodéziai Tanszékén és a soproni MTA GGKI-ban üzemelő állomások is részét képezik a hálózatnak. Ezúttal is megköszönjük, hogy a rendszer kiépítésének érdekében ilyen formában is támogatják munkánkat.